A parlagfû-bomba hatástalanítása| A parlagfû-bomba hatástalanítása |
 Mit tesz egy hatvanas nyugdíjas, aki tudatosan készül a nyugállományra? Elõször is elhagyja az élhetetlen Budapestet. Kinéz egy falusi tömésházat, meglátja benne a lehetõséget, miként lehet ezt nyugdíjas házzá átalakítani. Meglátja a kertet, amibõl biókertet álmodik. És miután a pozitív gondolatok kezdenek sorra valóra válni, mindenki csodálkozik, hogyan lehet mindezt valóra váltani. Persze, nem volt a dolog fáklyás menet, mindig biztatni kellett magam, mint a jó lovat. Csak valahogy így :Ember küzdj, és bízva bízzál.
És bevetem a paradicsomi kertet,amit évek óta nem mûveltek. Persze, felszántattam annak rendje, módja szerint. Van benne krumpli, hagyma, répa, zöldség, paprika, paradicsom, uborka, satöbbi. Beszélgetek hozzájuk,amit kibújnak, gyomlálok, ahogy kell.Aztán, mint a derült égbõl villám csapás, becsapott az én kertem egy parlagfû-bomba. Egyik hétrõl a másikra keresni kellett az én kis növényeimet, mert mindent ellepett a parlagfû erdõ. Hallom a hírt, hogy a szárszói általános iskolában a biológia tanár parlagfû-gyûjtõ versenyt hirdetett a tanulók között. Megmondom õszintén hamvában holt ötletnek találtam. De az én kertem segítségével két gyõztest jutattam a dobogóra. Százával, ezrével gyûjöttük a gazt. Csak véget ért a verseny, meg az iskolai év, és én még mindig birkóztam négy négyzetméterrel. Mert aki próbálta, tudja, ezt száraz földbõl nem lehet kihúzni, mert "beletörik", majd bokrosodik. Várni kell egy jó kiadós esõre. Igen én, de nehogy felmagosodjon! Már kezdtem pánikalni. Mit tesz aki a Nõk a Balatoénért Egyesület tagja Balatonszárszón? Hát nem vargához szalad, mint a kis cinege, akinek nincs cipõje,hanem Grazsinához, a mi elnök asszonyunkhoz, hátha tud, valaki pénzért vállakózó segítséget. Nem úgy van az, mondja Õ. Nekünk parlagfû-ügyben nagy elkötelezettségünk van. Majd én összehívom a csapatot, mondd meg, mikor menjünk. És, mint a mesében, így is történt. Amint a fotók bizonyítják, ez a csipet-csapat felszedte a parlagú-aknánkat a mi kertünkbõl egy jó óra alatt, és után nagyon is nagyon jó volt együtt lenni. 2009.07.30. Koborné-Oláh Erzsébet
        |
